Ajánló: A kazetta lesz a hipszterek új kedvence

Egyre több független kiadó fedezi fel a magnókazettákban rejlő lehetőségeket. Az előállítása fillérekbe kerül, a webshopokban kevesebbe kerül, mint a letölthető mp3, a rajongók pedig jobban is szeretik, mert sokkal személyesebb, mint a digitális formátumban megvásárolt zene. A vásárlók szívesen birtokolják a kazettákat, még akkor is, ha nem hallgatják meg; ez utóbbi elé amúgy is akadályt gördít, hogy a legtöbb cég már felhagyott a magnógyártással.

4293174_a82ab89052ac492017475d9015d275cf_wm

A Kickstarteren tavaly januárban egy csoport közösségi finanszírozással gyűjtötte össze a pénzt egy, a kazettagyártásról és a kazettákról szóló dokumentumfilmre. Mint írják, ironikus, hogy az Oxford Szótárból kivették a magnókazettáról szóló szócikket, mert az ötvenéves formátum, ha a radar alatt is, de újra reneszánszát éli. Joggal gondolhatnánk, hogy ez erős túlzás, és csak a múltba révedő nosztalgia táplálja, és nem is járnánk messze a valóságtól. Ugyanakkor nem is tévedhetnénk nagyobbat.

“…az embereknek sokszor az is örömet okoz, hogy valami személyes, kézzelfogható értéket vásároltak, ami a kedvenc bandájukhoz kapcsolódik.”

Tény: a kazetta egykor elképesztő népszerűségének ma már nyoma sincs. A nyolcvanas években még 900 milliót adtak el belőle világszerte, ami a hanghordozópiacnak több mint a felét jelentette. Mára ez a szám lecsökkent: csak Indiában, Törökországban és Afrikában lehet milliós nagyságrendben kazettákat eladni. De a kazetta nyugaton sem tűnt el, és bizonyos értelemben a hanghordozó reneszánsza sem tűnik barokkos túlzásnak (elnézést). A cd-eladások világszerte visszaestek, a digitális terjesztés egyre népszerűbb, de ezzel nem tudnak mit kezdeni azok, akik ragaszkodnak a fizikai formátumhoz. Az egyetlen hanghordozó, aminek nő a népszerűsége, a hanglemez. 2011-ben 14, 2012-ben már 16,3 százalékos volt a piac növekedése, ami 3,2 millió eladott lemezt jelent világszerte.

A teljes cikk az Indexen olvasható

Lemezajánló: Barabás Lőrinc – Sastra

A kiváló trombitásnak, az Irie Maffia, az Upton Felaz és a saját alapítású Barabás Lőrinc Eklektric egykori tagjának, a Random Szerda klub elindítójának nem ez az első saját lemeze, de mindenképpen az első “szóló” – a teljes albumot ugyanis egyes egyedül játszotta fel. A Sastra nem más, mint nagyszabású kísérlet a trombita lehetőségeinek kiterjesztésére, de nem kell megijedni: a kísérletezés mellett mindenekelőtt remek, kortárs, nagyvárosi, “urban” jazz, finom egyensúlyozás az elektronika nyújtotta lehetőségek és a személyesség határán.

fb03


A minimalista stílusú digipack kiadványt a HDcopy.hu készítette.

Ahogy Barabás Lőrinc sosem volt “ortodox” jazzmuzsikus, és előszeretettel kalandozott a poposabb, groove-osabb hangzások felé, úgy a Sastra sem “ortodox” jazzlemez. A trombitás egy loop station elnevezésű (az élőben felvett hangmintát zenei szekvenciaként visszajátszó) kütyü segítségével saját hangszerének szólamait sokszorozza meg és manipulálja. Zajok, zörejek, a trombita ritkán hallott effektjei keverednek hol könnyedebb, hol bonyolultabb dallamokkal és szerkezetekkel. Hogy világos legyen, miről is van szó, íme három snippet az új lemezről, és a végén egy klipet is megmutatunk, hogyan is loopolja Lőrinc a számokat.

Fottás: A38 Hajó Blog

Byealex a héten “ringbe” száll

Nagyon örültünk, hogy Byealex győzelme kicsit felkavarta a magyar popzene állóvizét, és persze továbbra is szurkolunk a hipszter fiúnak, hogy mire képes a konkurenciához képest egyszerűbb dalával, és megosztó stílusával.

A héten Alex már Malmőben van, lezajlottak a próbák is, és rádiós interjúja alapján nagyon jól érzi magát kinn.

A HVG cikke azt veszi górcső alá, hogy valós esélye lehet-e a dalnak az Eurovízió cukros közegében. Működhet-e az, ami a hazai közönséget is megfogta a Dal című műsorban:

Az Eurovíziós Dalfesztiválon a sikert három tényező befolyásolja: a jószomszédság, a masszív rajongói bázis, illetve egy tipikusan europop sláger, melynek előadásmódja sokkal fontosabb, mint a mondanivaló.

A tipikus europop slágert, vagyis a jellegzetes Eurovíziós slágert ebben a videóban parodizálják ki nagyon jól:

Az Independent infografikája szépen összeszedi, hogy mitől lesz egy dal “menő” a vízión:

Ezek alapján a szélcsendben, komótosan mozgó, látványshow-t nélkülöző ByeAlexnek nincs sok esélye. De még reménykedhetünk: lehet, hogy épp különállása fogja meggyőzni a közönséget.

További olvasnivaló a témában: Nemzetközi visszhang Byealex próbájáról

A Youtube megtekintések is beleszámítanak az aranylemezbe

Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségének (RIAA) döntése alapján mostantól a vinyl, kazetta, cd, digitális letöltés és csengőhang eladási mutatóin felül az on-demand streamelési adatok is számítanak is az arany-, platina-, illetve gyémántlermezek odaítélésekor az USA-ban.

aranyplatina

A szervezet a zenei streaming szolgáltatások (többek közt a MOG, a Muve Music, a Rdio, a Rhapsody, a Slacker, a Spotify és az Xbox Music) mellett az MTV.com, a VEVO, a Yahoo! Music és a YouTube zenei videótartalmainak online hallgatottsági adatait veszi figyelembe. A beszámításnál egy darab eladásnak száz streamelés felel meg.

Amerikában jelenleg 500 000 eladott példányért jár aranylemez, a platinalemez minősítésért egymillió darabot, a gyémántlemezért pedig tízmilliót kell értékesíteni.

(Forrás: Recorder)

Mit jelent ByeAlex győzelme?

Szombat este óriási meglepetésre ByeAlex Kedvesem című dalával nyerte az Eurovíziós dalfesztivál hazai versenyét a Dalt, így májusban ő utazik Malmőbe. Óriási meglepetés, mert minden sajtóhír Radics Gigit, Pál Déneséket, vagy Kállay Saunders Andrást tartotta esélyesnek.

Mi történt?

Hogy nyerhetett egy “hamiskás” fiú, aki egy nagyon egyszerű, semmiképp sem “Eurovíziós” dallal jelentkezett? A döntőre 240.000 szavazat érkezett, ami rengeteg. Ennyi azért jöhetett össze, mert nem emeltdíjas volt a szavazás: és így lehetőséghez jutott szavazni egy olyan réteg, aki elvből, vagy mert nem érdekli, vagy mert nincs rá pénze, nem szavaz a szokásos tehetségkutatókra, vagy azok versenyzőire. Egy X-faktorban nincs igazi tét, valójában teljesen mindegy ki nyer.

Fiatalok

A fiatalok mindig is szerették az antihősöket, az egyedi fickókat. Nézzük meg, hogy a rengeteg nyári fesztiválon alig akad olyan magyar fellépő, akinek a dalait nemzető főadó, a Class FM is játssza. A fiatalok mást hallgatnak, másokért rajonganak. Óriási tévedés, hogy Radics Gigi, vagy Vastag Tamás lenne a fiatalok kedvence. Sosem lesz az, akit annyira nyom a média, mert minden tini szeretne egyedi lenne, egyéniséget kialakítani, ami régebben lehetett Kispál és a Borz másolt kazettán, később Quimby másolt cédén, az most legyen ByeAlex facebookos, twitteres letöltésekkel, meg Youtube videókkal.

Idősebbek

Alex egy nagyon szimpatikus srác, olyan, akiben egy nagymama az unokájára ismert, vagy olyan, akivel bármikor összefuthatunk az egyetem aulájában. “Végre” szavazhatunk ilyenre is, nem csak a tehetségkutatós – túl tökéletes – produkciókra. Kapjon egy esélyt ő is, működött a népmesei fordulat.

A zsűri

A zsűri a játékszabályokat nagyon ügyesen alakította: a 8 döntős produkcióból 4-et válogattak ki, és onnantól kezdve a döntést átadták a közönségnek, elejét véve annak, hogy rájuk lehessen fogni az esetleges malmői sikertelenséget. Nem tudom Alexet véletlenül, szánalom pontokkal juttatták-e be, elfelejtve, hogy őt már a döntőig is a közönség vitte el, vagy egyszerűen véletlenül került be a 4-be, mert a zsűritagok nem tudnak számolni. (Véletlen volt, hogy a női műsorvezető végig ellenőrizte az előre felírt sorrendet, hogy ne lehessen manipulálni? Miért volt erre külön szükség?)

A jövő

ByeAlex májusban fellép az Eurovízión, végre elvárások nélkül. Most végre nem lesznek győzelmi esélylatolgatások, Alex lazán, nyugodtan ki tud menni, és előadni a saját dalát, mert ne feledjük el, hogy nagyon kevés olyan dal akadt a válogatón, amit az írt, aki az előadó is volt, és szerintünk ez nagyon tisztelni való.

Itt az új Justin Timberlake klip

Az év zenei visszatérése lehet Justin Timberlake-é, aki mostanában nem annyira dalaival, mint inkább a filmekkel és vállalkozásaival foglalkozott. Új albuma március 15-én jelenik meg, 20/20 Experience címmel, és itt az első klip, a Suit & Tie, amiben Jay Z is feltűnik.

Eltemette a CD-t, majd leállt a magyar streaming szolgáltató

Muzzia_construction

Ezer forintot valamivel meghaladó havi előfizetési díjért cserében korlátlan zenehallgatást ígérő szolgáltató 2012 májusában a cd-formátum eltemetését zászlajára tűző, ambiciózus terveihez – Közép-Európa meghatározó zenei szolgáltatójává válni – méltó médiasúlyú kommunikációs kampánnyal indult el. Az erős kezdés után ugyanakkor karácsony tájékára mintha elfogyott volna a lendület. A Muzzia Facebook-oldalára decemberben számos felhasználói panasz érkezett, egyre gyakoribbak lettek a leállások, most pedig azt tapasztalhatják az előfizetők, hogy az oldal napok óta nem elérhető.

A site-on pillanatnyilag mindössze egy rövid üzenet olvasható.

Forrás: Recorder.hu

Elkészült a film a Pirate Bay-ről

Elkészült, sőt ingyenesen letölthető a Pirate Bayről, az alapítókról és a hírhedt kalóz oldal felhasználóiról szóló dokumentumfilm.

A leírás alapján nem csak a kalózkodásról, hanem az elavult szerzői jogi szabályozás megváltoztatásának szükségességéről és elkerülhetetlenségéről is szól ez a film.

A szerző természetesen magán a Pirate Bay-en tette elérhetővé az alkotást, többféle felbontásban és felirattal. (Reméljük jobban sikerült film lesz, mint a sokat szidott Minecraft film.) Töltsétek le, és nézzétek meg ti is.

Aki pedig gyűjti az ilyen filmeket, az megvásárolhatja az “eredeti” DVD-t is.

Update: Megnéztük a filmet, és bátran ajánljuk mindenkinek. Akik követték a Pirate Bay körüli tárgyalás eseményeit azok azért nézzék meg, akik pedig eddig nem ismerték a évezred kalóz-sztoriját, azok pedig azért. A film szinte thriller-szerű vágással és zenével elejétől végéig izgalmas, jól rendezett és feszes.

A fogyasztóknak kedvez az új brit szerzői jogi rendszer

Az Egyesült Királyságban új helyi szerzői jogi reformot jelentett be Vince Cable gazdasági miniszter, amely a korábbinál jóval nagyobb szabadságot biztosít a jogvédett tartalmak felhasználásában a fogyasztóknak. A brit kormány célja egy modern, szilárd alapokon nyugvó, ugyanakkor flexibilis szerzői jogi rendszer megalkotása volt, amely egyszerre védi az alkotók és a felhasználók érdekeit is.

A legjelentősebb változás, hogy az új szabályozás értelmében a szabályos úton beszerzett tartalmakat a felhasználó saját elektronikus készülékeire szabadon felmásolhatja, amennyiben szigorúan magáncélra használja fel ezeket, illetve könnyebbé válik a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok oktatási és kutatási célból történő felhasználása is. Cable elmondása szerint a rendszer korszerűsítése egyrészt egyértelműen a köz érdekeit szolgálja, ugyanakkor gazdasági szempontból is hasznos döntés volt. A szerzői jogi rendszer ésszerűsítése és a mai kor elvárásaihoz igazítása a miniszter szerint a korábbinál sokkal inkább elő fogja segíteni ezen jogok tiszteletben tartását, ami pedig a kreatív ágazat legfőbb érdeke.

Cable szerint a reformmal sikerült megtalálni a helyes egyensúlyt a két fél érdekei közt, vagyis a fogyasztók minden korábbinál szabadabban élvezhetik ki azokat a tartalmakat, amelyeket törvényes keretek közt megvásároltak, ugyanakkor az alkotók is jobb helyzetbe kerülnek, hiszen az ésszerűbb szerzői jogi követelések sokkal betarthatóbbak a korábbi rendszernél.

Az új szabályozás legfontosabb pontja, mint már említettük, hogy a fogyasztó a jogszerűen megvásárolt tartalomról saját készülékeire akárhány másolatot készíthet, vagyis zenéit vagy e-könyveit szabadon átviheti táblagépére, laptopjára, telefonjára, felhő alapú tárhelyére, amennyiben magáncélú marad a felhasználás. A reform értelmében a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok oktatási célból a továbbiakban minden egyéb engedélyeztetés nélkül is megjeleníthetők az osztálytermi kivetítő eszközökön, interaktív táblákon vagy más hasonló készülékeken, illetve az oktatási intézmény saját belső hálózatán is.

Tisztázódtak a különféle források idézésével, illetve a híradásokkal kapcsolatos kérdések is: általában véve bármilyen anyag részletei szabadon felhasználhatók, amennyiben ezeket az eredeti közlő szándékainak megfelelően idézi a szerző, és feltünteti, hogy mi az adott rész forrása. A filmek, hangfelvételek és közvetítések anyagai, illetve a nem haszonszerzést célzó kutatási adatok a forrás feltüntetése mellett szintén szabadon terjeszthetők. A múzeumok és könyvtárak a továbbiakban minden olyan művet digitalizálhatnak, amely állandó gyűjteményük részét képezi, és ritkának számít, ebben az esetben ugyanis a tartalom megőrzésének érdeke előnyt élvez a jogtulajdonos érdekeivel szemben.

A gazdasági miniszter reményei szerint a reformoknak köszönhetően a következő évtizedben akár 500 millió font is befolyhat a brit gazdaságba, a verseny egészségesebbé válhat, a szerzői jogi védelem alatt álló művek pedig értékesebbé.

(Forrás: ipon.hu)

Ma lenne 70 éves Jimi Hendrix

Egy kép, és sok további az indexen. Érdemes zenét tenni alá. 🙂

Sokan azt mondják, Jimi Hendrix a valaha élt legnagyobb gitáros, mások viszont vitatják technikai tudását. Az viszont biztos, hogy Hendrixnek olyan zenei ötletei voltak, amikről halála után több mint 40 évvel is beszélünk. Pedig összesen csak három stúdiólemezt, egy új dalokkal teli koncertalbumot és egy válogatást adott ki élete során. Azóta persze elárasztották a poszthumusz anyagok a világot, amik hiába, hogy a sokadik bőr az életműről, mégis sorra bizonyítják, hogy Hendrix tényleg zseniális zenész volt. Ma lenne 70 éves.