Mennyit keres egy zenész online?

Érdekes infógrafika látott napvilágot arról, hogy mennyi zenét is kell “eladnia” valakinek, hogy megéljen belőle. Ezt a felmérés az amerikai minimálbérhez igazította, és apropóját az az egyre terjedő mormogás adta, ami szerint az online streaming szolgáltatók (Spotify, Deezer, stb.) anyagilag ellehetetlenítik a feltörekvő zenészeket:

Nemrég elég nagy felzúdulást okozott, hogy Thom Yorke Radiohead- és Atoms For Peace-vezér eltüntette a Spotifyról és a hasonló streaming szolgáltatókról a zenéit (a Radioheadét nem, mert afölött nagyrészt nem ő rendelkezik), így tiltakozva az ellen, hogy ezek a rendszerek nem támogatják a feltörekvő csapatokat, alig lehet vele pénzt keresni. A sajtóban mindenki vitatkozni kezdett, a Spotify védte magát természetesen, de még Yorke menedzsere is a szolgáltató mellett állt ki, hogy minél többen fizetnek elő, annál több pénze lesz mindenkinek, illetve a Spotify is azon dolgozik, hogy a feltörekvő előadók is nagyobb bevételhez jussanak. (Forrás: Lángológitárok)

Talán kicsit hazabeszélhetünk, hiszen egyértelműen látszik, hogy saját CD-k eladásával lehet a “legkönnyebben” pénzt keresni.

Nem tévedés: 150db eladott saját CD hasznához 1, 2 sőt akár 4 millió streamelés kell.

A magyar minimálbér megkereséséhez 70-80db CD-t kell eladni.

selling_out_550

Index: Még mindig vesznek a fiatalok CD-t

Sok időt töltünk zenehallgatással, és a fiatalok még most is a CD-n vásárolt tartalmat értékelik.

Az index.hu cikke:

A 15-25 év közöttiek közül minden negyedik még mindig vesz CD-t, 95 százalékuk hallgat zenét, de csak minden második mer táncolni is.

Mindennapi életük szerves része a zene, ám hangszeren csak nagyon kevesen játszanak közülük – derül ki az Ipsos legújabb felméréséből, amelyben a közvélemény-kutató intézet Z-generációnak nevezett, 15-25 év közötti korosztály zenehallgatási szokásait vizsgálta.

Az eredmények szerint a fiatalok baráti társasággal és házibulikon szeretnek a leginkább zenét hallgatni. A megkérdezettek közül minden hatodik számítógép-használat, internetezés, sőt tanulás közben is zenét hallgat, amit jobban kedvelnek a szórakozóhelyen vagy koncerten történő zenehallgatásnál. Ez azt mutatja, hogy a zenehallgatás nem önálló, más tevékenységet kizáró programként jelenik meg a fiatalok körében, hanem sokkal inkább a mindennapi életük része.

A felmérés alapján annak ellenére, hogy hétköznap általában egy-két, míg hétvégén akár öt órát is zenehallgatással töltenek a fiatalok, a korosztály tagjainak csupán 14 százaléka játszik vagy játszott valamilyen hangszeren. Közülük csaknem 50 százalék zeneiskolában tanult, egyharmaduk pedig otthon, szülőktől vagy ismerősöktől tett szert a tudásra. Többségük maximum három-négy évig kitartó, ezután abbahagyják a tanulást.

Hasonló a helyzet a tánctanulással is, azt sem folytatják pár évnél tovább a fiatalok. A megkérdezettek legnagyobb hányada néptáncot tanult, amelyet modern és latin-amerikai táncok követnek. Bár a 15-25 évesek 95 százaléka hallgat zenét, táncolni már csak kicsit több a mint felük szokott, azon belül is általában a lányokra és a vidéken élőkre jellemző ez.
Az új zenéket a fiatalok háromnegyede a barátokon keresztül ismeri meg, a beszerzéshez pedig minden második az internetes, ingyenes fájlcserélő oldalakat használja, fizetős honlapokat alig hat százalékuk látogat. Ezzel szemben a hagyományos CD-vásárlás még nem ment ki teljesen a divatból: minden negyedik fiatal vásárol CD-boltban, és minden huszadik interneten rendeli meg az albumokat.

Zenét hatvan százalékban számítógépen hallgatnak, ezt követi az mp3-as lejátszó, majd holtversenyben a rádió és mobiltelefon.

A válaszadók közül tízből heten a külföldi előadókat részesítik előnyben, a listát Pitbull, Madonna, Rihanna, David Guetta és Lady Gaga vezeti, míg a magyarok közül a Tankcsapda, Ákos, Tóth Gabi és Majka a kedvenc.  Az Ipsos kutatása a 15-25 év közötti korosztályt reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével történt.