Mit jelent ByeAlex győzelme?

Szombat este óriási meglepetésre ByeAlex Kedvesem című dalával nyerte az Eurovíziós dalfesztivál hazai versenyét a Dalt, így májusban ő utazik Malmőbe. Óriási meglepetés, mert minden sajtóhír Radics Gigit, Pál Déneséket, vagy Kállay Saunders Andrást tartotta esélyesnek.

Mi történt?

Hogy nyerhetett egy “hamiskás” fiú, aki egy nagyon egyszerű, semmiképp sem “Eurovíziós” dallal jelentkezett? A döntőre 240.000 szavazat érkezett, ami rengeteg. Ennyi azért jöhetett össze, mert nem emeltdíjas volt a szavazás: és így lehetőséghez jutott szavazni egy olyan réteg, aki elvből, vagy mert nem érdekli, vagy mert nincs rá pénze, nem szavaz a szokásos tehetségkutatókra, vagy azok versenyzőire. Egy X-faktorban nincs igazi tét, valójában teljesen mindegy ki nyer.

Fiatalok

A fiatalok mindig is szerették az antihősöket, az egyedi fickókat. Nézzük meg, hogy a rengeteg nyári fesztiválon alig akad olyan magyar fellépő, akinek a dalait nemzető főadó, a Class FM is játssza. A fiatalok mást hallgatnak, másokért rajonganak. Óriási tévedés, hogy Radics Gigi, vagy Vastag Tamás lenne a fiatalok kedvence. Sosem lesz az, akit annyira nyom a média, mert minden tini szeretne egyedi lenne, egyéniséget kialakítani, ami régebben lehetett Kispál és a Borz másolt kazettán, később Quimby másolt cédén, az most legyen ByeAlex facebookos, twitteres letöltésekkel, meg Youtube videókkal.

Idősebbek

Alex egy nagyon szimpatikus srác, olyan, akiben egy nagymama az unokájára ismert, vagy olyan, akivel bármikor összefuthatunk az egyetem aulájában. “Végre” szavazhatunk ilyenre is, nem csak a tehetségkutatós – túl tökéletes – produkciókra. Kapjon egy esélyt ő is, működött a népmesei fordulat.

A zsűri

A zsűri a játékszabályokat nagyon ügyesen alakította: a 8 döntős produkcióból 4-et válogattak ki, és onnantól kezdve a döntést átadták a közönségnek, elejét véve annak, hogy rájuk lehessen fogni az esetleges malmői sikertelenséget. Nem tudom Alexet véletlenül, szánalom pontokkal juttatták-e be, elfelejtve, hogy őt már a döntőig is a közönség vitte el, vagy egyszerűen véletlenül került be a 4-be, mert a zsűritagok nem tudnak számolni. (Véletlen volt, hogy a női műsorvezető végig ellenőrizte az előre felírt sorrendet, hogy ne lehessen manipulálni? Miért volt erre külön szükség?)

A jövő

ByeAlex májusban fellép az Eurovízión, végre elvárások nélkül. Most végre nem lesznek győzelmi esélylatolgatások, Alex lazán, nyugodtan ki tud menni, és előadni a saját dalát, mert ne feledjük el, hogy nagyon kevés olyan dal akadt a válogatón, amit az írt, aki az előadó is volt, és szerintünk ez nagyon tisztelni való.

A francia netszolgáltatók adójából zenei alapot hoznának létre

Nicolas Sarkozy francia elnök egy (nem teljesen új) érdekes ötletet vetett fel, ami szerint a netszolgáltatókat megsarcolnák, és a tévék és rádiók mintájára zenei általányt szednének be tőlük, amiből zenei alapot hoznának létre.

Az SG.hu cikkéből:

Sarkozy az európai országok kulturális minisztereivel való találkozás után ismertette a javaslatát, amiről a Le Figaro és több helyilap is beszámolt. az európai politikusok részvételével a napokban megtartott Forum d’Avignon rendezvényen elhangzottak szerint Franciaországban egy új nemzeti zenei központot hoznának létre és ennek működtetéséhez minden internetszolgáltatónak hozzá kellene járulnia. A modell hasonlít arra a megoldásra, ami jelenleg az elektronikus médiában működik és amelynek lényege, hogy a televízióadóknak átalánydíjat kell fizetniük a francia gyártású produkciók támogatására. Sarkozy az új rendszerrel akarja biztosítani, hogy a francia zeneipar kreativitása az eladások csökkenése ellenére is megmaradjon, az összegek újraelosztásáról pedig a Centre National de Musique gondoskodna. A francia elnök hozzátette, hogy egy ilyen megoldást fairnek tart.

tovább a cikkre >

Az ötlet nem új, itthon is felmerült már, és én is azt gondolom, hogy érdemes lenne elgondolkodni rajta. A szélessávú internet előfizetések ára nagyon alacsony. Párezer forintért 20-30 megabitet kötnek otthonra. Ezek a csomagok filmek és zenék letöltésére vannak kitalálva, ezzel is reklámozzák őket.

A kulcsszó: Magyarországon eddig (főleg) a netszolgáltatók kerestek a torrentezésen. Ezt meg kell változtatni. A torrentet nem lehet megszüntetni, de a sokmilliárd forintos internet-előfizetés bizniszből járna egy szelet mindenkinek, aki MIATT előfizetek. És igen, ez lehet filmes, zenész, újságíró.

Ne menjen csődbe az index sem az adblock miatt, hanem kapjon részt az előfizetési díjból. 

Sokkal nyugodtabb lennék, ha tudnám, hogy az előfizetési díj egy részét azok az előadók, alkotók, bármilyen tartalmat előállítók kapják, akik miatt előfizettem. És oldják meg, hogy ez igazságosan legyen elosztva a nagy kiadók, stúdiók, és a független előadók között.

Miért nem hülyeség az egyszer írható SD kártya.

A bigyóblogon olvastuk, hogy a Toshiba egyszer írható SD kártyákat dob piacra. A blog április 1-i térfának nevezte az ötletet, de nem kellene, hogy az legyen. A dolognak ugyanis van értelme.

Ha egy szolgáltató tartalmat kíván célba juttatni (eladni), akkor biztosnak kell lennie abban, hogy az a tartalom pontosan abban a formában fog eljutni az ügyfélhez, ahogy azt ő elképzelte. Egy CD / DVD kiadvány megvásárlásakor, vagy akár csak ha kölcsönkapjuk egy barátunktól, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az azon lévő tartalom nem változott a gyártás óta. Nem lett vírusos, nem törölték le, stb.

 

Sok új laptopba gyárilag nem szerelnek DVD olvasót, ezért ha nem online szeretnénk ezt a bizonyos tartalmat célba juttatni, akkor jól jöhet ez az SD kártyás megoldás. A kártya lockolás után letilt minden nemű módosítást, így biztossá válik a rajta lévő film, zene, de inkább szoftver jogi helyzete, és sértetlensége. Sajnos valószínűleg a technológia 10x annyiba kerül, mint CD-n, vagy DVD-n kiadni bármit.